Mit jelent számomra a hivatás?
- először is elhivatva lenni valamire
- másodszor a „karizmáim” kihasználását /ezt nevezhetjük talentumnak is
Ez felvet bennem egy másik kérdést, ami ennél is bonyolultabb: KI IS VAGYOK ÉN?
– erre nagyon sok válasz van bennem.
- unoka
- gyermek
- testvér
- feleség
- anya
- keresztanya
- pedagógus
- barátnő
- kolléga
- egy gyülekezet tagja
- Isten gyermeke
- bencés oblátus
ERRE MINDRE HIVATOTT IS!
A további kérdés: Be tudom-e teljesíteni azokat amikre hivattam?
NEM.
Legalább is egyedül nem:1. Isten segítségével; 2. úgy ha van az én adásomra vevő.
Mit jelent még számomra a hivatás?
HOSSZÚTÁVON lelkesedni bizonyos dolgokért! A családban: a gyermekeim sikeréért, egy-egy kitűzött célért, a közös előrehaladásért. A pályán: a tanítványaimért, a sikerükért, a gondolkodásért, az érzésekért és a pillanatokért.
Ki ebben számomra a példa?
JÉZUS: Ő értünk lelkesedik: Isten előtt vall minket magáénak, ha bennünk befogadóra talál. Jézus is volt unoka, gyermek, volt közösség tagja – lelkesedett az igazságért, a Szentírásért, de Őt ezért bolondnak, istenkáromlónak nevezték. Pedagógus, nevelő, „szülő” is volt, hiszen Isten gyermekei vagyunk általa „ÚJJÁ SZÜLŐ”!, AKI NEM A TESTNEK AKARATÁBÓL, HANEM VÍZBŐL ÉS SZENTLÉLEKBŐL ÚJJÁ TEREMTŐ!. Soha nem adta fel, még ha úgy tűnt is a Getsemáné kertben, de teljesítette a szeretet parancsát. Nem adta fel, pedig csak egy jászol jutott neki szülői házul; s hozzá képest mi palotákban élünk.
MI AZ IGAZI HIVATÁS?
FÁSULTSÁG NÉLKÜL, ÖRVENDEZŐ ISTEN GYERMEKÉNEK LENNI. Elfogadni esendoségünket; megmutatni akaró természetünket/ én jobban csinálom, mint a másik/. Elfogadni önmagunkat olyannak, amilyenek vagyunk, úgy ahogy Jézus szeret minket!