Oblátusrektori bevezető 2011.

szerző: dr. Borián Elréd OSB

Tisztelettel és szeretettel köszöntöm az oblátusokat, oblátákat és barátainkat a lelkigyakorlat elso estéjén. Örülök, hogy újra láthatlak Benneteket, és kérem Isten Szent Lelkét, hogy az imádság belso párbeszéde gazdagítsa önismeretünket és szeretetünket.

Örülök, hogy Várnai Jakab ferences atya elvállalta a lelkigyakorlat vezetését, aki a Sapientia Szerzetesi Foiskola tanszékvezeto tanára. Többek között az egyháztant tanulmányozta és tanítja. Osi kapcsolat áll fenn a bencések és a ferencesek között. Az ifjú, a lovageszménytol a szegénység úrnojéhez megtért Ferenc Szent Benedek szerzeteseitol kapta Assissiben az elso romos templomot, amelyet saját kézzel épített fel. Halála után az ot tisztelo bencések festtették meg Subiacóban – még gloriola nélkül –, vagyis még a szentté avatás elott legrégibb képmását.

Ebben az évben is több dékániát meglátogattam, akikhez nem jutottam el, osszel pótolni szeretném. Hálásan köszönöm a gyuléseken megtapasztalt lelki készülodést, fogadást. A zsoltárimádság természetesen nélkülözhetetlen része az oblátus gyulésnek. A dékánokat arra kérem, hogy rövid bevezetés legyen a témához, kb. tíz perc. A legfontosabb feladata a bevezetonek, hogy jó kérdéseket tegyen fel, de minden kör indítása elott csak egy világosan megfogalmazott kérdés legyen. Az igazi, nyitott kérdésnek nem célja – tudatosan vagy tudattalanul –, hogy igazolja az elotte elmondottakat. A Lélek által sugallt gondolatokat várja. Ezek a hozzászólások se legyenek hosszabbak három percnél, és inkább több kör legyen, minden kérdéshez egy újabb kör.

A Vigan-féle módszernél tanulhattuk, hogy a legfontosabb az, amit a Lélek mond nekem, azt kell közösbe tennem. ( Obláció 2009/1) Ne kezdjem el tehát okosságaimra tanítani az oblátustársakat és az emberiséget. A dékán se értékelje a mondottakat, hanem figyelmes füllel hallja meg mindenki, hogy mit mond a Lélek az egyháznak. Szükség van laza beszélgetésre, egymás iránti érdeklodésre, kis agapéra is. Ezért minimum két óra kell egy gyulésre. A dékánokat kérem, hogy lehetoleg minden hónapban hívják fel telefonon a dékániához tartozó testvéreket vagy írjanak nekik e-mailt, érdeklodjenek felolük, biztassák, segítsék oket.

A következő évben Anselm Grün – Meinrad Dufner: Mélybol forrásozó lelkiség címu könyvét olvassuk. Az érdeklodok és preceptoraik számára ezt az egyik alapkönyvként soroltam fel a befogadásról szóló, a dékánok és a rektor által jóváhagyott határozat végén. Jónak tartom, ha ezt a könyvet mindannyian átelmélkedjük. Érdemes két fejezetet venni egy alkalommal. A monasztikus hagyomány és Szent Benedek Regulája címu fejezeteket különösen fontosnak vélem. Aki bevezeti, az kiemelhet a részletbol kulcsszavakat, és mondja el, hogy számára mit jelentett a szöveg.

Ha otthon imádkozunk, elmélkedünk az elolvasás után, akkor szívünkbol tudunk szólni. Anselm Grün talán a legismertebb lelkivezetoje a bencés világnak. Szerzetesi, bibliai, pszichológiai tapasztalatait osztja meg velünk könyveiben, amelyek tartalma nem mindenben egyezik meg a hitoktatáson tanultakkal. A Mélybol forrásozó lelkiség címu könyve is alapveto változásokra, átgondolásra késztet, ha engedjük lelkünkre hatni. A dékániáknak lehetoségük van színesíteni, saját színt vinni a gyuléseikbe, de a közös olvasmányt vegyük komolyan.

Most pedig egy távol levo jelöltrol és néhány változásról szólnék. A Pannonhalmi dékánia Sopronban lakó tagjai ismerték meg Frank Gerzsont, aki kiváló zenész volt, de elhatalmasodó betegsége tolószékhez köti. Kértem, hogy Angéla dékán és Brigitta preceptor testvérünk is vegye fel vele a kapcsolatot, én is leveleztem vele. Miután megtudtam, hogy szeretne jelölt lenni, kérésemre Angéla a dékánoknak megírta, hogy Gerzson nem képes részt venni a lelkigyakorlaton, amely szabályzatunk szerint a jelöltség kezdete. A dékánok elfogadták a kivételt, így a közösség elott magam jelentem be, hogy Frank Gerzson a Pannonhalmi dékánia jelöltje. Nemrég személyesen is meglátogattam, és akkor is köszönetét fejezte ki. Szabadjon levelének egy részletét idéznem:

„Az Úr megmentett! A márciusi esemény elott 3 hónapon át minden reggelemet az 50. zsoltárral kezdtem. Elképeszto lázas állapotba kerültem (40,5), és ezeket imádkoztam: Áldott legyen az Isten, Jézus Krisztus az Isten Fia… Minden lebénult, szememet, számat nem tudtam használni, tudtam, hogy nagy baj van, talán menni kell… Nem a magam kis nyomorult életéhez ragaszkodtam, hanem egyedül Krisztushoz! Nincsenek szavak, hogy elmondjam miket láttam: Fények, Színek, Tudat, Rend, Irgalom… Köszönöm a jelöltséget!”

A Bécsben lakó Simon Ferenc Efrém atyát már sokan ismerjük, mert már 2007-ben lelkigyakorlatot tartott nekünk és maga is oblátus. Egy évvel ezelott jelezte, hogy két magyar fiatalemberrel együtt zsolozsmázik, és beszél nekik az oblátusságról. Májusban felkeresett, és foapát úr beleegyezésével egy dékánia-sejt indulhat Bécsben, amely Szent Márton Monostorához tartozik. IV. Boldog Károly lesz a csoport neve. Efrém atyát preceptorrá nevezem ki. Érdeklodési idonek elfogadom az eddigi foglalkozásokat, és Márkus István, illetve Tiboldi Ákos elkezdheti a jelöltségét.

Tavaly a dékánválasztás elott jeleztem, hogy a Pannonhalmi dékánia két dékániára fog válni a következo dékánválasztáskor. Az Oblátusszabályzat így szól: „A csoportok létszáma lehetoleg ne haladja meg a 12 fot.” A gyori csoportot elnevezzük Szent László-csoportnak, mivel a gyönyöru ereklyetartó herma miatt Gyor jeles napja Szent László ünnepe. A Szent László-csoport már most három dékániánál nagyobb létszámú, majdnem 12 fobol áll, a jelöltekkel együtt még több is.

A márciusi dékángyulésen beszélgettünk a dékánián kívüli oblátusokról. Próbáljuk velük a kapcsolatot tartani. Továbbra is áll, amit tavaly mondtam, hogy nem tartom helyes állapotnak a dékánián kívüliséget, mert még betegen is elég könnyu ma már telefonon tartani a kapcsolatot a társakkal. Nem is akarok a dékánián kívüli státusra engedélyt adni, csak legalább egy év meggondolási ido után. Az viszont kétségtelen tény, hogy a két világháború között is volt erre példa, mert a közlekedési távolság miatt nem tudtak egyesek eljárni a gyulésekre.

Ciszterci oblátusokkal való kapcsolatfelvételrol is beszéltünk, ez a Budapesten vagy közelében élo testvérek számára reális cél. Krisztiána testvért kértem meg, hogy segítsen a kapcsolatkeresésben, aki ezt meg is tette. Az új zirci foapát Brückner Ákos atyát Székesfehérvárra helyezte, aki a ciszterci oblátusok vezetoje, ezért a találkozás megszervezése kicsit összetettebb feladat.

Nem egyszeru kérdés, mikor beszéljünk egy dékánia megszunésének lehetoségérol, illetve mikor kérje egy dékán a dékánia megszuntetését? Véleményem szerint akkor, ha a dékániai gyuléseken a létszám rendszeresen négy fo alatt marad vagy valami más súlyos ok lehetetlenné teszi a testvéri közösség megélését.

Az imádság a lelkigyakorlatunk központja. A zsoltárimádság és a belso magánimádság egyaránt fontos. Önismeretünket, szavainkat is javíthatja az imádságra hangoló csend és belso párbeszéd. Bernardin Schellenberger így ír: „Benedek számára a beszéd értékes volt. Ezért utal Regulájában sokszor a hallgatásra, hiszen ezen múlik, hogy a beszéd nem romlik és nem értéktelenedik el. Ez a meggyozodés és ez a cél a zsidó és keresztény spirituális hagyomány sajátos jellemvonását tükrözi. Abból a bölcsességbol él, hogy kezdetben volt az Ige, a teremto Szó, amelynek a világ a létét köszönheti. »És Isten volt az Ige.« (Jn 1,1) Az igaz szó tartja meg a világot létében. Igaz szó nélkül nincs igaz élet.”( Obláció 2009/1 39–40.)

Egész életünkben sokszor kárhoztatjuk magunkat szavaink helytelenségéért. És addig jó, amíg küzdünk azért, hogy az adott szituációban megfelelo szót találjunk. Az értelmezés is örök feladatunk. Önmagunk, szavaink és mások gondolatainak értelmezése. Az értelmezésem sose független elozetes tudásomtól és tudatalatti világomtól. Különösen nehéz a férfi és no különbözo világának megértése. Nagyon sokszor igazolni akarjuk magunkat másokkal szemben. Öntudatlan védekezo folyamat ez már a kis gyermekben. És a felnottek végletekig tudják saját értelmezésüket másokkal szemben védeni, sokszor férfi a novel szemben és fordítva. André Louf az imádságról szóló könyvében így elmélkedik: „A Biblia szerint Isten saját képmására alkotta a férfit és a not. A férfi épp a maga férfiasságával képmása Istennek. Isten szeretetérol tanúskodik: a szeretet erejérol, tartósságáról, huségérol. (…) Az asszony pedig noi voltával képmása Istennek. De inkább jóságáról, gyöngédségérol tanúskodik. (…) Isten a ketto együtt. Misericordia et veritas , irgalom és huség egy természetben. Benne értelmünket meghaladó módon azonosul a jóság és az ero.” (André Louf: Uram, taníts meg minket imádkozni . Bencés Kiadó, Pannonhalma, 2008, 105–106.) Ha tudunk oszintén, a másik szabadságát megorizve kérdezni, ha csöndben a szívünkre hallgatunk, akkor Isten segítségével kiszabadulhatunk értelmezésünk fogságából, és megérezhetjük a Boldogok a szegények jézusi igazságát.

Szeretettel emlékezünk meg a másvilágba költözött István és Martina testvérünkrol. Legyen a Szentháromság titokzatos világa az o otthonuk és fényességük.

Kérem, hogy szombaton és vasárnap ebédig tartsunk szilenciumot, keressük fel a bazilikát, káptalantermet vagy a diákkápolnát, hogy új kérdéseket, új értelmezési lehetoségeket kaphassunk az Úrtól. A nyári szabadság miatt kevés szerzetes van jelen, halkan énekeljünk, tartsuk az eloénekes ritmusát. A mobiltelefonokat kikapcsolva tartsuk, csak az ebéd utáni szabad idoben beszéljünk szeretteinkkel, ha szükséges. A lelkigyakorlat elszakadás a mindennapi világunktól. Betegeket csak délután látogassunk az ebéd utáni szabad idoben.

Az idén az oblátusok kaphatnak kulcsot a szobákhoz, és ez jó a diákotthonban folyó munkák miatt. Központi intézkedés, hogy 2000 Ft letétet kell kérnünk a kulcsokért, amelyet a végén visszakapunk. Hedvig és Fülöp testvért kérem meg a kulcsokkal való törodésre. A mobiltelefonokat hagyjuk a szobánkban, nem kell magunkkal hordozni.

Osszel újra Attyapusztára hívom az érdeklodoket, jelölteket, novíciusokat és a preceptorokat október 21–23-ig (péntek délutántól vasárnap kora délutánig). Ákos magiszter atyát kértem fel a lelkigyakorlat tartására, aki a Regulá ról fog elmélkedni. Attyapuszta nagyon szép helyen fekszik, és fele annyiba kerül, mint a többi lelkigyakorlatos ház.

Az érdeklodés, a jelöltség, a novíciátus szakaszai a szerzetesi és oblátus hivatás fontos részei. Ebben segít a dékánnal szorosan együttmuködo preceptor. A Regula , az Oblátusszabályzat és a Befogadásról szóló határozat egyaránt azt a célt tuzi ki, hogy meggyozodjön róla, hogy az érdeklodo „valóban az Istent keresi-e”? Tavalyi beszédem egy részletét ismétlem meg: „A preceptorok feladata a fiatalabbak, középkorúak megnyerése Szent Benedek lelkiségének. Ehhez érzelmileg és lelkileg befogadó háttér kell. Nem kioktató, hanem meghallgató, eloször dicséro utána finoman korrigáló. Az érdeklodok kb. egy félévig a preceptorokkal beszéljenek, tolük kapjanak feladatokat, csak utána vigyék a dékán jóváhagyásával az érdeklodoket a dékánia találkozóira.” A Regulá ban Szent Benedek magistert jelöl ki az apát segítségére, aki a növendékekkel, érdeklodokkel foglalkozik. Mikor növendék voltam, elég szigorú szeparáció volt, nem beszélgethettünk más atyákkal, nem mehettünk be szobáikba. Ez a Regulá ból következik. A preceptorok feladatát a kinevezésük elott felsoroltam a 2010/2. Obláció számban. A dékánoktól kétszer egy évben kérek beszámolót, az egyiket a tavaszi dékántalálkozó elott, a másikat a nyári lelkigyakorlat elott. Lehetoleg e-mailben is küldjék meg. A dékánok pedig a preceptoroktól kérnek és kapnak tájékoztatást. Aki nem tud részt venni hosszabb ideig érdeklodoként vagy jelöltként a gyuléseken az nem lehet jelölt vagy novícius, illetve el kell halasztani az oblációt. Érdemes két-három évenként beköttetni az Obláció címu lapunk köteteit, hogy jobban vissza tudjuk keresni a régebbi írásokat. Különösen a dékánoknak és a preceptoroknak ajánlom. Természetesnek veszem a pacta sunt observanda elvet, vagyis amit már elhatároztunk, leírtunk, azt meg is tartjuk. Ez nem lehet vita tárgya, egyéni érzelmi értelmezések függvénye.

Az a terv érlelodött meg bennem, hogy a Pannonhalmi Területi Apátság plébániáin beszélek a bencés oblátusságról. Eloször Gyorszentivánon az esti mise után az ott élo testvérek segítségével mutattam be a küldetésünket, majd Láziban július 2-án, szombaton. Szeretném folytatni ezt a sort, és biztatom a dékánokat, testvéreket, hogy plébániákon mutassák be az oblátusságot, ahol ez lehetségesnek látszik.

Decemberben a hagyományt folytatva a Szent Szabina-kápolnában adventi rekollekciót tartok, amelyen a szokásnak megfeleloen megújítjuk oblációnkat.

Október 1-jén, szombaton Esztergomba hívom a testvéreket. 10.30-kor találkozunk a bazilika elott álló Mária-szobornál. A Keresztény Múzeumot, a bazilikát, az altemplomot, a kincstárat és ebéd után a Babits-házat tervezem megnézni, délután 16.30-ra befejezodik a program. Az idegenvezetore és a jegyekre kb. 2-3000 Ft-ot kell számolni. Egy önkiszolgáló étteremben szeretnénk ebédelni, mint Pécsett. Jelentkezni hétfon reggel lehet, vagy szeptember 10-ig e-mailben nálam.

A pannonhalmi bazilikát még nem kezdték el felújítani, így nyitva vannak ajtai számunkra. Az építkezés halasztásának alapveto oka, hogy nemrég lett vége egy hosszú jogi vitának, amelyet a második helyre sorolt kivitelezo kezdeményezett az elso helyen kiemelttel szemben, és végül meg is nyert.

Az idoszaki kiállítás meglátogatása nincs a programban, de lehetséges az ebéd utáni szünetben. Günter testvért kérem meg, hogy szervezze meg és vezesse majd az érdeklodoket. Vajdovich Bélának gratulálunk a „Pro Pannonhalma” díjért, és a hétfo délelott látható kisfilm az általa felügyelt építkezéseket, az új épületek célját, funkcióit mutatja be nekünk.

Katalin testvér szervezi a lelkigyakorlat adminisztrációját, kérem, hogy az adott idore adjuk le neki a meggondolt jelentkezéseket. Túl sok a változtatás a határido után. Tisztelem Katalin testvér türelmét, mégis arra kérem a testvéreket, hogy se ot, se a többi szervezot ne terheljük feleslegesen. Mindnyájan lelkigyakorlatra jöttünk. Az idén is a dékánoknak kell befizetni a költségeket, akik Katalin testvérnek adják át. Akik nem tartoznak egy dékániához, azok beszéljenek meg Katalin testvérrel egy idopontot.

Az Obláció lapunkat csekken befizetoknek kiküldenek egy igazolást, amelynek nincs más szerepe, minthogy a kiadást igazolja. Remélem, hogy ezt világosabban ráírják majd az igazolásra.

A Lélek adjon bölcs szavakat, igaz bátorítást Jakab atyának és nekünk, hogy megtapasztalhassuk: „az Isten országa igazság, béke és öröm a Szentlélekben”. 

Pannonhalma, 2011. július 8.